Tudomány,érdekességek

Újabb krátert fedezett fel a Cassini űrszonda a Titán felszínén. Ez azért is nagy szó, mert eddig mindösszesen ez a harmadik egyértelműen kráternek minősíthető képződmény a gigantikus holdon.

Felszíne érthetetlenül sértetlennek tűnik, pedig a tudósok több száz, még ma is látható meteor ütötte kráterre számítottak. A Cassini január 13-i átrepülése során fotózta le a hatalmas kráterként azonosított objektumot, melynek csak az északi fele került rá a radar felvételre. A 180 kilométer széles objektum több kráterre utaló jeggyel rendelkezik, ilyen a perem és egy vélhető csúcs a középpontjában. Belsejét valószínűleg finom üledék borítja, ez adja a fekete külszínt a radarfelvételeken, míg a világos peremet a becsapódás következtében kilökődött, a kráter köré lerakódott anyagtakaró alkothatja.

Akad azonban több, egész különös jellemvonás is. Egyes, az északnyugati perem közelében meghúzódó sötét jegyek koncentrikusak a peremmel és látszólag folyadék alakította ki azokat. Ez azért szokatlan, mert ha folyadék tölti meg a kráter belsejét és réseket vág a peremen, akkor általában sugárszerű alakzatok alakulnak ki.

Ha mégsem kráter, akkor a szóban forgó objektum lehet egy vulkanikus kaldera is, a láva elfolyásával és a vulkán összeomlásával keletkező mélyedés - vélekedett Stephan Wall, a Cassini radarcsapatának helyettes vezetője. Ha viszont mégis kráterről van szó, akkor a perem kopása alapján igen régi képződményről lehet szó, az objektum hozzávetőleges korát azonban még nem sikerült megállapítaniuk.

A mai napig a NASA, az ESA és az Olasz Űrügynökség közös projektje, a Cassini űrszonda tizenháromszor haladt el a Titán mellett, jelentős információt gyűjtve össze szintetikus apertúrájú radarjával (SAR), a hold felszínének 13%-át térképezve fel. A szaturnuszi hold "hiányzó krátereinek rejtélyére" várhatóan a felszín nagyobb mértékű feltérképezése fog magyarázatot adni, tette hozzá Wall, aki szerint az égitesten működő vulkánok termékei, a szénhidrogén esők, és a korom folyamatosan ülepítenek új anyagokat a felszínre. Ezek idővel betemetik a meglévő krátereket, sok helyen sima, homogén felületet biztosítva a felszínnek.

Egy természetes talajbaktérium segédkezhet az épületek stabilizálásában földrengések esetén, elsősorban ott, ahol az épületek viszonylag laza, homokos talajra épültek.

Normál körülmények között ez a talaj teljesen stabil, egy földrengés azonban képes megváltoztatni karakterisztikáját, így az addig szilárd közeg a földmozgások hatására egyre inkább egy folyadékra kezd hasonlítani, melynek katasztrofális következményei lehetnek a rá telepített építményekre nézve. A problémára jelenleg is van megoldás egy ragasztószerű vegyület formájában, ami a talajba fecskendezve többé-kevésbé igyekszik összetartani a laza szemcséket, ezek az epoxi-alapú vegyületek azonban mérgezhetik a talajt, illetve a talajvízbe is beszivároghatnak.

 Az új módszer, ami laboratóriumi méretekben már bizonyított a davisi Kalifornia Egyetemen, ezzel szemben egy természetes talajbaktériumot, a Bacillus pasteurii-t alkalmazza, ami kalcitot, kalcium-karbonátot ülepít a homokszemcsék köré, egyszerűen összetapasztva azokat. A laboratóriumi kísérletben a projektet vezető Jason DeJong és munkatársai baktérium kultúrák, tápanyagok és oxigén hozzáadásával a pergős homokszemcséket szilárd homokkő tömbbé változtatták.

Hasonló technikát már a gyakorlatban is alkalmaznak, azonban jóval kisebb méreteken, mint amin a kaliforniaiak használni szándékozzák, többnyire a szobrokon keletkező repedések kijavításánál vetik be.

Az új módszer előnye a már meglévő vegyi megoldásokkal szemben az, hogy nem mérgező és a talajszerkezetet sem bolygatja meg. Jelenleg az eljárás gyakorlati méretekre történő felnagyításán dolgoznak és hamarosan megkezdődik a tesztelés is az egyetem Geotechnikai Modellező Központjának földrengés szimulátorában.

Ebbe a blogba csupa érdekes dolgokrol lesz szó,tehát érdemes lesz olvasgatni